|
Ovádi Jenőné (Gőgös Irma) temetése
A végső harc győzelme Krisztusé
**Bevezetés:** Kétségtelen, hogy emberi életünk egy folyamatos, meg-megújuló harc. E harc során meg kell küzdenünk különböző akadályokkal, életkori sajátosságokból fakadó feladatokkal, s egyre több szomorúsággal, csapással, gyásszal is. 90 esztendő bizony sok ilyen eseményt hoz az ember életébe...
Talán a legnagyobb fájdalmat a testvér, vagy a házastárs elvesztése jelenti. Ugyanez az ige hangzott el Jenő bácsi ravatalánál. Most is szükségünk van arra a vigasztalásra, amit akkor Isten igéjéből meríthettünk. S ha Pál szavai akkor igazak voltak az elhunytra, most talán még inkább igaz ez arra, akitől ma búcsúzunk...
Megtettük, ami emberileg lehetséges volt
A gyászban osztoztunk, a magányból kimentettük őt. A család közösségében jó volt tudni őt.
Csodálatos volt az együtt töltött idő - volt sok teher, gond és aggodalom is, de megtettük, ami emberileg lehetséges volt. - Istennek köszönjük meg!
Isten megtette, ami isteni irgalmából fakadt. A sok évtized sok okot ad a hálaadásra is, hiszen tudjuk és valljuk, hogy nem csupán szerencsés véletlenek együttes hatása alatt zajlik az életünk, hanem Isten akaratából, szeretetéből és irgalmából. S amikor most eszünkbe jutnak nehéz időszakok: betegség, halálfélelem, stb. - mégis köszönetet mondunk minden egyes megmenekülésért, visszatérésért, gyógyulásért...
Krisztus végső győzelmet arat értünk
Az egyházi esztendő utolsó heteiben vagyunk. Túl vagyunk Halottak napján is. Sokat gondoltunk most az elmúlásra - s talán nem is jutott eszünkbe, hogy ilyen hamar fájdalmasan kell találkoznunk a halál valóságával. Az ítélet vasárnapja után holnapután a reménység vasárnapja lesz. Miért? Azért, mert tudjuk, hogy Isten nem hagy bennünket a halál sötét vermében.
Hálaadásra nyithatjuk szánkat még e szomorú helyen is, mert tudhatjuk, hogy Jézus értünk halt meg. Áldozata megnyitotta előttünk az örök élet kapuját.
**Befejezés:** Ezzel a reménységgel búcsúzunk szeretett testvérünktől. Ámen
---------------------------
Gyászolják: Leánya, fia, unokája és az ő férje, a zalameggyesi ismerősök, szomszédok, s mindazok, akik körülállják e koporsót, vagy távolról gondolnak elhunyt testvérünkre.
---------------------------
Megemlékezés: Zalameggyesen
2007. március 18-án du. 1 órakor
az evangélikus templomban
===========================
Elhangzott **Ovádi Jenőné**, született: *Gőgös Irma* temetésén
a zalameggyesi temetőben
*2006. november 17-én*
2Tim 4,7-8 alapján
*Énekek:* 521, 522, 518, 459, 223
|
